Miért marad szegény az okos ember? A vagyonépítés egyik legnagyobb tévedése

Szakonyi Krisztina
1 nappal ezelőtt
4 perc olvasás

Ha azt kérdezném tőled, hogy ki lesz gazdagabb tíz év múlva, mit válaszolnál?

Az, akinek két diplomája van, három nyelven beszél, kiváló memóriával rendelkezik és folyamatosan könyveket olvas? Vagy az, aki talán kevésbé intelligens, viszont minden hónapban következetesen félreteszi a jövedelme egy részét, befektet, és évről évre fejleszti a saját pénzügyi rendszerét?

Nyilván a kérdés cseles, mert a kettőt együtt is lehet csinálni, de érted, gondolom, hogy mire megy ki ez a játék.

A legtöbben az első emberre szavaznának. A valóság azonban gyakran egészen más az esetek többségében.

Az intelligencia nem egyenlő a vagyonnal

Ez elsőre meglepően hangzik, de a pénzügyi siker és az intelligencia között nincs automatikus kapcsolat.

Rengeteg kiváló orvos, ügyvéd, mérnök vagy egyetemi oktató él hónapról hónapra, miközben sok vállalkozó vagy befektető – átlagos, sőt átlagosnál rosszabb iskolai eredményekkel – jelentős vagyont épít fel.

Ennek az oka pofonegyszerű.

Az iskolarendszer elsősorban arra tanít meg bennünket, hogyan szerezzünk lexikális ismereteket.

Arra viszont jóval kevesebbet tanít, hogyan alakítsunk ki olyan pénzügyi szokásokat és rendszereket, amelyek hosszú távon MAGÁNVAGYONT építenek. Arról, hogy vállalati vagyont és pénzt generáljunk, tanultunk azért eleget a közgázon, mi is.

A tudás önmagában nem változtatja meg az életedet

Valószínűleg te is ismersz olyan embert, aki:

több száz könyvet elolvasott,
rengeteg tanfolyamot elvégzett,
órákon át hallgat pénzügyi podcastokat,
mégsem változott semmi az anyagi helyzetében.

Miért?

Mert a tudás csak akkor ér valamit, ha cselekvés követi azt.

Sokan újabb és újabb információkat gyűjtenek, de közben soha nem hozzák meg az első fontos döntést. Az alkalmazott ismereteknél pedig nincs és nem is létezik nagyobb kincsgyűjtő hobbi.

A halogatás a vagyon legnagyobb ellensége

A legtöbb ember nem azért nem kezd el befektetni, mert nincs rá lehetősége.

Hanem mert mindig talál egy okot arra, hogy miért majd később.

Majd ha magasabb lesz a fizetésem.

Majd ha kifizetem a hitelemet.

Majd ha jobb lesz a gazdasági helyzet.

Majd ha biztos leszek benne, hogy jó döntést hozok.

A probléma az, hogy ez a sok-sok majd sokaknál évekké válik.

Közben pedig elveszítik azt az időt, amely a vagyonépítés egyik legfontosabb tényezője.

Az életmód-infláció csendes csapdája

Talán ez az egyik legkevésbé ismert jelenség, mégis szinte mindenkit érint.

Képzeld el, hogy kapsz egy 100.000 forintos fizetésemelést.

Logikus lenne, hogy ebből minden hónapban félreteszel valamennyit, hiszen nem ennyi pénzből éltél eddig.

A valóságban azonban sokan inkább:

nagyobb autót vesznek,
drágább telefont vásárolnak,
többet rendelnek ételt,
nagyobb lakásba költöznek,
vagy egyszerűen hozzászoknak a magasabb életszínvonalhoz.

Ezt nevezzük életmód-inflációnak.

A jövedelem nő.

A kiadások is.

A vagyon viszont nem mutatkozik meg a nagyobb bevételekkel sem.

Ha minden egyes nap félreteszel és befektetsz 10 eurót, akkor 20 év alatt 73 000 eurót fektetsz be. És ez még csak a befizetett tőkéd – ha ezt hosszú távon befekteted, a hozamoknak köszönhetően ennél jóval nagyobb vagyonod is lehet. Ez a vagyon már valódi szabadságot adhat: megfelelő hozammal és tudatos pénzügyi tervezéssel akár évekkel is előrébb hozhatod a nyugdíjba vonulásodat egy ilyen apró jó szokással. A korai nyugdíj nem a szerencséről szól, hanem arról, hogy minden nap meghozol egy apró döntést a jövőbeli szabadságod érdekében. A napi 10 euró ma talán jelentéktelennek tűnik, de húsz év múlva akár az egyik legjobb pénzügyi döntésed lehet.

Érdekel a korai nyugdíj

Két ember. Ugyanaz a fizetés. Egészen más jövő.

Képzeljünk el két embert.

Mindketten havi 700.000 forintot keresnek.

Az első minden fizetésemelés után növeli az életszínvonalát.

Nagyobb autó.

Drágább nyaralás.

Új telefon.

Több előfizetés.

A hónap végére alig marad pénze.

A második ember egészen mást tesz.

Minden fizetésemelésből automatikusan növeli a megtakarítását.

Rendszeresen befektet.

Figyel a kiadásaira.

A pénze fokozatosan elkezd dolgozni helyette.

Öt év múlva még nem feltétlenül látszik óriási különbség.

Tizenöt vagy húsz év múlva azonban már teljesen más életet élnek.

Pedig ugyanannyit kerestek.

Nem a fizetésük volt más.

Hanem a rendszerük.

A vagyon nem egy nagy döntésből épül

Sokan azt hiszik, hogy egyszer majd jön egy zseniális ötlet.

Egy fantasztikus vállalkozás.

Egy kiváló befektetés.

Egy lottóötös.

A valóság ennél sokkal unalmasabb. Ó de mennyire is!

A legtöbb vagyon apró, baromi unalmas, ismétlődő döntésekből épül fel.

rendszeres megtakarítás,
tudatos költés,
folyamatos tanulás,
hosszú távú befektetés,
célok
türelem.

Ezek nem látványos dolgok.

Viszont működnek.

A sikeres emberek rendszerekben gondolkodnak

James Clear az Atomi szokások című könyvében azt írja:

"Nem a céljaid szintjére emelkedsz, hanem a rendszereid szintjére esel vissza."

Ez a pénzügyekben is igaz.

Nem az a kérdés, hogy szeretnél-e gazdag lenni.

Hanem az, hogy van-e olyan rendszered, amely minden hónapban közelebb visz ehhez.

Tedd fel magadnak ezt a három kérdést

Mielőtt bezárod ezt a cikket, gondold végig:

Milyen összeg kerül automatikusan megtakarításra minden hónapban?
Mi történik a fizetésemeléseiddel?
Van olyan pénzügyi rendszered, amely akkor is működik, amikor éppen nincs kedved foglalkozni a pénzügyeiddel?

Ha ezekre nincs egyértelmű válaszod, akkor valószínűleg nem a tudásoddal van a probléma.

Hanem a rendszereddel.