top of page

ÉletSulisoknak: Miért az amerikai részvényeket isteníti mindenki? Mi az a kockázati prémium?


A befektetők átlagos kockázati prémiumát (𝐸(𝑟𝑀) − 𝑟𝑓), azaz egy átlagos kockázatú befektetésért a kockázatmentes felett elvárt várható hozamtöbbletet – a piaci portfólió várható hozamának és a kockázatmentes befektetés hozamának a különbsége adja. A CAPM (Captal Asset Pricing Modell) általános leírásánál a piaci portfóliót a tőzsdéken forgalmazott kockázatos értékpapírokból összeállított olyan portfóliónak tekintettük, amelynek arányrendszere megegyezik a kockázatos értékpapírok piacának arányrendszerével.



A nemzetközi szakirodalom legtöbb esetben a Morgan Stanley Capital International (MSCI) világ-indexet alkalmazza a piac egészének reprezentálására. Az MSCI ACWI (All Country World Index) világindex a világ bármely tőkepiacán megvásárolható értékpapírok összességét mintázza. (Ezen kívül a Dow Jones (DJ) aggregált világ index vagy a Standard and Poor’s által naponta számított S&P500 világ-index is használható.) A fenti világindexek az őket alkotó részvények árfolyamváltozásait dollárban mérik, azaz leegyszerűsítve a kérdést az egyes országok részvényárfolyamainak inflációtartalmát dollár inflációra cserélik. A konzisztencia érdekében nyilván a kockázatmentes hozamnak is inflációt, mégpedig dollár inflációt kell tartalmaznia.



Mi az a részvénypiaci kockázati prémium? (Angolul: Equity risk premium) A részvény kockázati prémium arra utal, hogy a tőzsdén való befektetés milyen többlethozamot nyújt egy kockázatmentes kamatlábhoz képest. Ez a többlethozam kárpótolja a befektetőket azért, hogy magasabb kockázattal járó részvénybefektetést vállalnak. A prémium mérete változó, és függ a portfólióban lévő kockázat szintjétől. Emellett idővel változik, ahogy a piaci kockázat is ingadozik.


A részvény kockázati prémium az azonosítható többlethozam, amit egy befektető elér, amikor a tőzsdén fektet be egy kockázatmentes kamatláb fölött. Ez a hozam kárpótolja a befektetőket azért, hogy magasabb kockázattal járó részvénybefektetést vállalnak. Ennek a kiszámítása elméleti, mivel nincs mód arra, hogy megjósoljuk, milyen jól teljesítenek majd a részvények vagy az részvénypiac a jövőben. Az egy részvény kockázati prémium kiszámításához történelmi hozamokat kell használni.


A részvény kockázati prémium megértése: A részvények általában magas kockázatú befektetéseknek számítanak. A tőzsdén való befektetés bizonyos kockázatokkal jár, de ugyanakkor nagy jutalmak lehetőségét is magában hordozza. Tehát általában a befektetőket magasabb prémiumokkal kárpótolják, amikor a tőzsdén fektetnek be. Az a hozam, amit egy kockázatmentes befektetés, például egy Egyesült Államoki Kincstárjegy (T-bill) vagy kötvény felett elér, az a részvény kockázati prémium.

A részvény kockázati prémium az a kockázat-jutalom arányon alapul. Ez egy előretekintő szám, és mint ilyen, a prémium elméleti. Azonban nincs valós mód arra, hogy megjósoljuk, egy befektető mennyit fog keresni, mivel senki sem tudja pontosan, milyen jól teljesítenek majd a részvények vagy az részvénypiac a jövőben.

Ehelyett a részvény kockázati prémium egy becsült, visszamenőleges mutató. Megfigyeli a részvénypiac és a kormánykötvény teljesítményét egy meghatározott időszak alatt, és ezt a történelmi teljesítményt használja a jövőbeli hozamokra vonatkozó becslésként. A becslések nagyon változóak lehetnek attól függően, hogy milyen időtávot és számítási módot alkalmazunk.


A legtöbb befektető mondhatni izgul az Amerikai gazdaságra és az azon részvényekbe való befektetésbe és ennek több oka van természetesen! Az egyik nagy dolog, hogy az Egyesült Államokban voltak a legnagyobb elérhető hozamok az elmúlt néhány évtizedben és a részvénypiac nagyon nagy részét teszi ki a sok-sok amerikai vállalat! De ha csak az ETF-ekről beszélgetünk, akkor is az átlagbefektetőnek az SnP 500, ami az először eszébe jut! Nem beszélve amerikának a gazdasága világszinten is nagyon-nagyot nőtt és természetesen az emberek a fejlett országokba erős iparral és infrastruktúrával szívesen fektetnek be!


A XIX. és a XX. század amerikai pénzügyi piacai korrekt, időben összehasonlítható történelmi adatokat szolgáltattak a forgalmazott pénzügyi instrumentumokról. A forgalmi adatok, az árfolyamok, a hozamok rendelkezésre álltak a kutatók számára. Az empirikus adatok arra utaltak, hogy a részvények magasabb történelmi léptékű hozamot biztosítottak a befektetők számára, mint a kötvények; továbbá a hozamok eltérése meglepően nagy (Benartzi–Thaler 1995)

Ha ezt a pár mondatot magyarra akarom fordítani, akkor azt mondhatom, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy meggazdagodsz a részvénybefektetésekből, mit nem!


Bárkiben felvetődhet a kérdés: mekkora és mitől függ az egyes pénzügyi eszközök kockázati prémium nagysága? Erre a kérdésre adja meg a választ a pénzügyek egyik talán legfontosabb összefüggése, a tőkepiaci eszközök árazási modellje (Capital Asset Pricing Model, CAPM), melyet az 1960-as évek közepén dolgozott ki három amerikai közgazdász, William Sharpe, John Lintner és Jack Treynor. A modell érvényességi feltételei az alábbiakban foglalhatók össze:


Tökéletes verseny a tőkepiacon: a befektetők árelfogadók, nem tesznek stratégiai lépéseket az árfolyamok megváltoztatására

Az információk költségmentesen és azonnal elérhetők mindenki számára

Nincsenek adók és tranzakciós költségek

Egyperiódusos modell: az összes befektető a portfólió hozamát és szórását egyetlen periódusra becsüli

A befektetők kockázatkerülők: a hozam-szórás optimalizálására törekszenek

A befektetési eszközök köre a pénzügyi eszközökre korlátozódik, melyek korlátlanul oszthatóak

A kockázatmentes kamatláb minden befektető számára azonos, amely mellett bárki kölcsönt nyújthat és hitelt vehet fel

A befektetők várakozásai homogének, azonos információs halmazon nyugszanak (azonosan ítélik meg a hozamokat, szórásokat és a kovarianciákat)


A modell szerint egyensúlyi állapotban az egyedi befektetési eszközök várható kockázati prémiuma arányos az adott egyedi eszköz bétájának nagyságával, azaz: a befektetési eszköz várható kockázati díja megegyezik az eszköz bétájának és a piaci hozam kockázatmentes hozamon felüli részének szorzatával.



留言


bottom of page